Az Európai Alkotmányszerződés francia és holland visszautasítása válságot teremtett az Európai Unióban. A történelem során még soha nem volt ilyen heves vita Európa jövőjéről. Ezt a vitát el kell mélyíteni. A két referendum alkalmával mutatkozó nagy részvételi arány azt mutatja, hogy az állampolgárok aktív szerepet vállalnának az európai kérdéskörökben. Most van itt a lehetőség arra, hogy megkezdjük a tanulási folyamatot. Először meg kell értenünk azokat az okokat, amelyek az Alkotmányszerződés elutasítást eredményezték, hogy a későbbiekben növelhessük annak az esélyét, hogy igennel szavaznak majd az emberek az uniós alkotmányra. Az alkotmányos szerződés bukásának egyik legfőbb oka az, hogy az emberek már nem bíznak az EU intézményeiben. Egyfajta eltávolodást észlelnek, hiszen az európai integrációval kapcsolatos múltbeli döntésekből folyamatosan kizárták őket. Innentől fogva lehetetlenné válik azonban az, hogy a főbb döntéseket kizárólag a diplomaták vagy az államfők hozzák meg; az állampolgároknak maguknak kell dönteniük.Az első „Megállapodás” aktivizálta az állampolgárokat. Annak ellenére, hogy az emberek a részvételükkel kinyilváníthatták a véleményüket, az alkotmányozási folyamatot messze nem lehet demokratikusnak nevezni. Csak maguk az állampolgárok adhatnak jogosultságot egy alkotmánynak, és csak egy demokratikusan legitimált megegyezési folyamat hozhat létre olyan szerződéstervezetet, amely elnyerheti az emberek bizalmát. Ebből kiindulva követeljük azt, hogy valósuljon meg egy olyan megegyezési, majd ennek a ratifikációjára irányuló kezdeményezés, amely az alapjaitól kezdve demokratikus, a következő lépéseket tartalmazva:

Az új megegyezési folyamatot olyan tagoknak kell végrehajtani, akiket maguk az állampolgárok választottak meg. Megválaszolandó kérdést jelent, hogy ki lehet jelölt, és hány jelölt képviselhet egy országot, emellett biztosítanunk kell, hogy sokféle nézet képviselőit találjuk meg a jelöltek között.

Az új „Megállapodás” pontjait a nyilvánosság előtt kell megalkotni úgy, hogy ezek megfeleljenek a nyilvánosságnak. Az elnökséget a megegyezés létrehozására kiválasztott tagok - mint a folyamat moderátorai, közbenjárói – választják. A folyamat minőségi része nem szorítható időhatárok közé.

Az egyéni állampolgároknak, a különböző állampolgári csoportoknak, a civil szervezeteknek készen kell állniuk arra, hogy értékes javaslatokat nyújtsanak be a Megállapodás létrehozásához. Ez a procedúra növeli annak a valószínűségét, hogy a végeredmény elfogadható lesz. Az ideiglenes tervezetet alapvető lehetőségek soraként terjeszti majd elő a Megállapodás, majd ezeket az alternatívákat nyilvánosan vitatják meg megfelelő keretek között (pl. konferenciák állampolgárok részére).

Ezen „egyezség” legfőbb feladata abban áll, hogy elemzi a különböző opciókat és kidolgoz egy olyan megoldást, amely Európa állampolgárai többsége számára megfelel. Európa jövőjét illetően több új lehetséges berendezkedés adódik, az alkotmány csak egy ezen opciók közül.

A megegyezésre kiválasztott tagok által kidolgozott végső javaslatot népszavazásnak kell alávetni minden tagállamban. Ezen referendumokra ugyanazon a napon kerülne sor.